Az emberi test átlagosan 2-3 gramm cinket tartalmaz. A cink egy fontos nyomelem, mely számos fehérje alkotórészét képezi és több mint 200 enzimreakcióban vesz részt. Egyike ezeknek az enzimreakcióknak fontos szerepet játszik a genetikai információképzésben (DNS) és a sejtosztódásban. Ezért tekinthető a cink fontos nyomelemnek az emberi növekedésben is. Egy másik jelentős enzim a „SOD” antioxidáns enzim, amely védi a sejteket a szabadgyökök károsító hatásától. A cinknek nagy részét az állati eredetű tápanyagokból, nagyrészt húsokból kapjuk, habár a búza és más gabonafélék szintén tartalmaznak cinket. A cink biológiai hozzáférhetősége a táplálékforrástól függően különböző. A hús, máj, tojás és a kagyló különösen jó források, azonban a teljes őrlésű gabonafélékből a cink alacsony mennyiségben szívódik fel. A cink 15-40%-át a különböző táplálékokból való felszívódás által nyerjük, bár a cink felvétele a növényekből alacsony biológiai hozzáférhetőségű. A vegetáriánusok abban a rizikóhelyzetben vannak, hogy cink-hiányállapot fejlődik ki náluk, ha nem fogyasztanak cinket étrend-kiegészítő formájában.